Zsoltárok (81-100)

• Zsoltárok 1-20
• Zsoltárok 21-40
• Zsoltárok 41-60
• Zsoltárok 61-80
• Zsoltárok 81-100 *
• Zsoltárok 101-125
• Zsoltárok 126-150
• Zsoltárok Letöltés TEXT || HTML

[81] [82] [83] [84] [85] [86] [87] [88] [89] [90] [91] [92] [93] [94] [95] [96] [97] [98] [99] [100]

Fejezet 81 ↟↟

1. z éneklõmesternek, a gittithre. Aszáfé.
2. Örvendezzetek Istennek, a mi erõsségünknek, ujjongjatok a Jákób Istenének.
3. Dalt zengjetek és dobot pergessetek, gyönyörû hárfát cziterával együtt.
4. Fújjatok kürtöt új holdra, holdtöltekor, a mi ünnepünk napján,
5. Mert végzett dolog ez Izráelnél, a Jákób Istenének rendelése.
6. Bizonyságul tette õ a József nemzetségében, a mikor kijött Égyiptom földe ellen. Nyelvet hallék {ott,} a mit nem tudtam.
7. Megszabadítottam a tehertõl az õ vállát, kezei megmenekültek a kosártól.
8. A nyomorúságban segítségül hívtál és én megszabadítottalak téged, meghallgattalak téged a mennydörgésnek rejtekében, megpróbáltalak téged a versengések vizénél. Szela.
9. Hallgass én népem, hadd tegyek bizonyságot ellened. Oh Izráel, ha te meghallgatnál engem.
10. Ne legyen te nálad idegen isten, és az idegen isten elõtt meg ne hajolj.
11. Én, az Úr vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptom földérõl. nyisd szét a te szájad és betöltöm azt.
12. De nem hallgatott népem az én szómra, és Izráel nem engedelmeskedett nékem.
13. Ott hagytam azért õt szívöknek keménységében, hogy járjanak a magok tanácsa szerint.
14. Oh, ha az én népem hallgatna reám, {s} Izráel az én utaimon járna.
15. Legott megaláznám ellenségeit, s szorongatói ellen fordítanám kezem.
16. Az Úrnak gyûlölõi hízelegnének néki, és örökkévaló volna az õ idejök.
17. És õ megelégítené õt java búzával, és sziklából folyó mézzel töltenélek be téged.

Fejezet 82 ↟↟

1. száf zsoltára.
2. Isten áll az Istennek gyülekezetében, ítél az istenek között.
3. Meddig ítéltek még hamisan, és emelitek a gonoszok személyét? Szela.
4. Ítéljetek a szegénynek és árvának, a nyomorultnak és elnyomottnak adjatok igazságot.
5. Mentsétek meg a szegényt és szûkölködõt, a gonoszok kezébõl szabadítsátok ki.
6. Nem tudnak, nem értenek, setétségben járnak, a földnek minden fundamentoma inog.
7. Én mondottam. Istenek vagytok ti és a Felségesnek fiai ti mindnyájan.
8. Mindamellett meghaltok, mint a közember, és elhullotok, mint akármely fõember.
9. Kelj fel, oh Isten, ítéld meg a földet, mert néked jutnak örökségül minden népek.

Fejezet 83 ↟↟

1. nek, Aszáf zsoltára.
2. Isten, ne vesztegelj, ne hallgass és ne nyugodjál, Isten.
3. Mert ímé, háborognak ellenségeid, s gyûlölõid fejöket emelik.
4. Néped ellen álnok tanácsot gondolnak s védenczeid ellen terveket szõnek.
5. Ezt mondják. Jertek, veszessük el õket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izráel nevét.
6. Mert tanácskoztak együtt, egy szívvel, szövetséget kötöttek ellened.
7. Az Edomiták és Ismáeliták sátrai, a Moábiták és Hagarénusok,
8. A Gebaliták, Ammoniták és Amálekiták, a Filiszteusok Tyrus lakosaival együtt.
9. Az asszir is szövetkezett velök, segítõjévé lettek a Lót fiainak. Szela.
10. Úgy bánj velök, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábinnal a Kison patakjánál.
11. A kik elvesztek vala Endornál, {és} a föld szemetjévé lõnek.
12. Tedd õket, fejedelmöket olyanokká, mint Orebet s mint Zeébet, Zebahot és Szalmunát, minden felkentjökkel,
13. A kik ezt mondták. Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait.
14. Én Istenem. Tedd õket olyanokká, a milyen a porfelhõ, {és }a milyen a polyva a szél elõtt,
15. Olyanokká, mint a tûz, a mely meggyújtja az erdõt, és mint a láng, a mely elégeti a hegyeket.
16. Így kergesd õket a te szélvészeddel, és forgószeleddel így rettentsd õket.
17. Töltsd el orczájukat gyalázattal, hogy keressék Uram a te nevedet.
18. Szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, és piruljanak és pusztuljanak,
19. Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges {Isten} az egész földön.

Fejezet 84 ↟↟

1. z éneklõmesternek, a gittitre, Kóráh fiainak zsoltára.
2. Mily szerelmetesek a te hajlékaid, Seregeknek Ura.
3. Kivánkozik, sõt emésztõdik lelkem az Úrnak tornáczai után, szívem és testem ujjongnak az élõ Isten felé.
4. A veréb is talál házat, és a fecske is fészket magának, a hová fiait helyezhesse, - a te oltáraidnál, oh Seregeknek Ura, én Királyom és én Istenem.
5. Boldogok, a kik lakoznak a te házadban, dicsérhetnek téged szüntelen. Szela.
6. Boldog ember az, a kinek te vagy erõssége, {s} a te ösvényeid vannak szívében.
7. Átmenvén a Siralom völgyén, forrássá teszik azt, bizony áldással borítja el korai esõ.
8. Erõrõl erõre jutnak, {míg} megjelennek Isten elõtt a Sionon.
9. Uram, Seregeknek Istene. hallgasd meg az én könyörgésemet, hallgasd meg Jákóbnak Istene. Szela.
10. Mi paizsunk. Tekints alá, oh Isten, és lásd meg a te felkented orczáját.
11. Mert jobb egy nap a te tornáczaidban, hogysem ezer {másutt,} inkább akarnék az én Istenem házának küszöbén ülni, hogysem lakni a gonosznak sátorában.
12. Mert nap és paizs az Úr Isten, kegyelmet és dicsõséget ád az Úr, nem vonja meg a jót azoktól, a kik ártatlanul élnek.
13. Seregeknek Ura. Boldog ember az, a ki bízik benned.

Fejezet 85 ↟↟

1. z éneklõmesternek, Kóráh fiainak zsoltára.
2. Jóakarattal voltál Uram a te földedhez. Visszahoztad a Jákób {nemzetségébõl } való foglyokat.
3. Elengedted népednek álnokságát, elfedezted minden bûnüket. Szela.
4. Elhárítottad {róluk} minden búsulásod, elfordítottad haragod gerjedezését.
5. Hozz vissza bennünket szabadításunk Istene, és szüntesd meg ellenünk való bosszankodásodat.
6. Avagy mindörökké haragszol-é ránk? Nemzedékrõl nemzedékre tartod-é haragod?
7. Avagy nem elevenítesz-é meg minket ismét, hogy néped örvendezzen benned?
8. Mutasd meg nékünk Uram a te kegyelmedet, és a te szabadításodat adjad mi nékünk.
9. Hadd halljam meg. mit szól az Úr Isten. Kétségnélkül békességet szól az õ népének és kegyeltjeinek, hogy vissza ne térjenek a bolondságra.
10. Bizonyára közel van az õ szabadítása az õt félõkhöz, hogy dicsõség lakozzék a mi földünkön.
11. Irgalmasság és hûség összetalálkoznak, igazság és békesség csókolgatják egymást.
12. Hûség sarjad a földbõl, és igazság tekint alá az égbõl.
13. Az Úr is megadja a jót, és földünk is megtermi gyümölcsét.
14. Igazság jár elõtte és követi õt az õ lépéseinek útján.

Fejezet 86 ↟↟

1. ávid imádsága.
2. Hajtsd hozzám Uram füledet, hallgass meg engem, mert nyomorult és szegény vagyok én.
3. Tartsd meg életemet, mert kegyes vagyok én, mentsd meg én Istenem a te szolgádat, a ki bízik benned.
4. Könyörülj én rajtam Uram, mert hozzád kiáltok minden napon.
5. Vidámítsd meg a te szolgádnak lelkét, mert hozzád emelem fel Uram lelkemet.
6. Mert te Uram jó vagy és kegyelmes, és nagy irgalmasságú mindazokhoz, a kik hozzád kiáltanak.
7. Figyelmezzél Uram az én imádságomra, és hallgasd meg az én könyörgésemnek szavát.
8. Nyomorúságomnak idején hozzád kiáltok, mert te meghallgatsz engem.
9. Nincsen Uram hozzád hasonló az istenek között, és nincsenek hasonlók a te munkáidhoz.
10. Eljõnek a népek mind, a melyeket alkottál, és leborulnak elõtted Uram, és dicsõítik a te nevedet.
11. Mert nagy vagy te és csodadolgokat mívelsz, csak te vagy Isten egyedül.
12. Mutasd meg nékem a te útadat, hogy járhassak a te igazságodban, {és} teljes szívvel féljem nevedet.
13. Dicsérlek téged Uram, Istenem, teljes szívembõl, és dicsõítem a te nevedet örökké.
14. Mert nagy én rajtam a te kegyelmed, és kiszabadítottad lelkemet a mélységes pokolból.
15. Isten. Kevélyek támadtak fel ellenem, és kegyetlenek serege keresi lelkemet, {a kik} meg sem gondolnak téged.
16. De te Uram, könyörülõ és irgalmas Isten vagy, késedelmes a haragra, nagy kegyelmû és igazságú.
17. Tekints reám és könyörülj rajtam. Add a te erõdet a te szolgádnak, és szabadítsd meg a te szolgálóleányodnak fiát.
18. Adj jelt nékem javamra, hogy lássák az én gyûlölõim és szégyenüljenek meg, a mikor te Uram megsegítesz és megvigasztalsz engem.

Fejezet 87 ↟↟

1. nek. A Kóráh fiainak zsoltára.
2. A szent hegyeken vetette meg az õ fundamentomát.
3. Szereti az Úr Sionnak kapuit, jobban mint Jákóbnak minden hajlékát.
4. Dicsõséges dolgokat beszélnek felõled, te Istennek városa. Szela.
5. Elõszámlálom Égyiptomot és Bábelt, mint ismerõimet. Ímé Filisztea és Tyrus Kússal együtt. ez ott született.
6. És ezt mondják a Sion felõl. Mind ez, mind amaz ott született, és õ, a Felséges, erõsíti azt.
7. Az Úr beírván, feljegyzi a népet. ez ott született. Szela.
8. És tánczolva énekelik. minden forrásaim te benned vannak.

Fejezet 88 ↟↟

1. nek. A Kóráh fiainak zsoltára. Az éneklõmesternek a Mahalath- lehannóthra. Az Ezrahita Hémán tanítása.
2. Uram, szabadításomnak Istene. Nappal kiáltok, éjjelente elõtted vagyok.
3. Jusson elõdbe imádságom, hajtsad füled az én kiáltozásomra.
4. Mert betelt a lelkem nyomorúságokkal, és életem a Seolig jutott.
5. Hasonlatossá lettem a sírba szállókhoz, olyan vagyok, mint az erejevesztett ember.
6. A holtak közt van az én helyem, mint a megölteknek, a kik koporsóban feküsznek, a kikrõl többé nem emlékezel, mert elszakasztattak a te kezedtõl.
7. Mély sírba vetettél be engem, sötétségbe, örvények közé.
8. A te haragod reám nehezedett, és minden haboddal nyomtál engem. Szela.
9. Elszakasztottad ismerõseimet tõlem, útálattá tettél elõttök engem, berekesztettem és ki nem jöhetek.
10. Szemem megsenyvedett a nyomorúság miatt, kiáltalak téged Uram minden napon, hozzád terjengetem kezeimet.
11. Avagy a holtakkal teszel-é csodát? Felkelnek-é vajjon az árnyak, hogy dicsérjenek téged? Szela.
12. Beszélik-é a koporsóban a te kegyelmedet, hûségedet a pusztulás helyén?
13. Megtudhatják-é a sötétségben a te csodáidat, és igazságodat a feledékenység földén?
14. De én hozzád rimánkodom, Uram, és jó reggel elédbe jut az én imádságom.
15. Miért vetsz el hát Uram engem, {és} rejted el orczádat én tõlem?
16. Nyomorult és holteleven vagyok ifjúságomtól kezdve, viselem a te rettentéseidet, roskadozom.
17. Általmentek rajtam a te búsulásaid, a te szorongatásaid elemésztettek engem.
18. Körülvettek engem, mint a vizek egész napon, együttesen körülöveztek engem.
19. Elszakasztottál tõlem barátot és rokont, ismerõseim a - setétség.

Fejezet 89 ↟↟

1. z Ezrahita Ethán tanítása.
2. Az Úrnak kegyelmességét hadd énekeljem örökké. Nemzetségrõl nemzetségre hirdetem a te hûséges voltodat az én számmal.
3. Mert azt mondom. Örökké megáll a te kegyelmességed, és megerõsíted a te hûséges voltodat az egekben, {mondván.}
4. Szövetséget kötöttem az én választottammal, megesküdtem Dávidnak, az én szolgámnak.
5. Mindörökké megerõsítem a te magodat, és nemzetségrõl nemzetségre megépítem a te királyi székedet. Szela.
6. És az egek dicsérik a te csodadolgodat Uram, a te hûséges voltodat is a szentek gyülekezetében.
7. Mert a felhõkben kicsoda hasonlatos az Úrhoz, {s ki} olyan, mint az Úr, az istenek fiai között?
8. Igen rettenetes Isten {õ} a szentek gyûlésében, és félelmetes mindazokra, a kik körülte vannak.
9. Uram, Seregeknek Istene. Kicsoda olyan erõs, mint te vagy Uram? És a te hûséges voltod körülvesz téged.
10. Te uralkodol a tengernek kevélységén, mikor az õ habjai felemelkednek, te csendesíted le azokat.
11. Te rontád meg Égyiptomot mintegy átdöföttet, erõs karoddal elszélesztetted ellenségeidet.
12. Tieid az egek, a föld is a tied. e világot minden benne valóval te fundáltad.
13. Az északot és a délt te teremtetted, a Thábor és a Hermon a te nevednek örvendeznek.
14. A te karod hatalommal teljes, a te kezed erõs, a te jobbod méltóságos.
15. Igazság és jogosság a te királyi székednek alapja, kegyelem és hûség jár a te orczád elõtt.
16. Boldog nép az, a mely megérti a kürt szavát, a te orczádnak világosságánál jár ez, oh Uram.
17. A te nevedben örvendeznek egész nap, és a te igazságodban felmagasztaltatnak.
18. Mert az õ erejöknek ékessége te vagy, a te jóakaratoddal emeled fel a mi szarvunkat is.
19. Mert az Úr a mi paizsunk, és Izráelnek Szentje a mi királyunk.
20. Akkor látásban szóltál a te kegyeltednek, és mondád. Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népbõl választottat,
21. Megtaláltam Dávidot, az én szolgámat, szent olajommal kentem fel õt,
22. A kivel állandóan vele lesz az én kezem, sõt az én karom erõsíti meg õt.
23. Nem nyomhatja õt el az ellenség, és a gonosz ember sem nyomorgatja meg õt,
24. Mert õ elõtte rontom meg az õ szorongatóit, és verem meg az õ gyûlölõit.
25. És vele lesz az én hûségem és kegyelmem, és az én nevemmel magasztaltatik fel az õ szarva.
26. És rávetem az õ kezét a tengerre, és az õ jobbját a folyóvizekre.
27. Õ így szólít engem. Atyám vagy te, én Istenem és szabadításom kõsziklája.
28. Én meg elsõszülöttemmé teszem õt {és} felebbvalóvá a föld királyainál.
29. Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos {marad} õ vele.
30. És az õ magvát örökkévalóvá teszem, és az õ királyi székét, mint az egeknek napjait.
31. Ha az õ fiai elhagyják az én törvényemet, és nem járnak az én végzéseim szerint,
32. Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem tartják az én parancsolatimat.
33. Akkor vesszõvel látogatom meg az õ bûnöket, és vereségekkel az õ álnokságukat,
34. De az én kegyelmemet nem vonom meg tõle, és az én hûséges voltomban nem hazudom.
35. Nem töröm meg az én szövetségemet, és a mi kijött az én számból, el nem változtatom.
36. Megesküdtem egyszer az én szentségemre. vajjon megcsalhatnám-é Dávidot?
37. Az õ magva örökké megmarad, és az õ királyi széke olyan elõttem, mint a nap.
38. Megáll örökké, mint a hold, és bizonyos, mint a felhõben lévõ bizonyság. Szela.
39. De te {mégis} elvetetted és megútáltad {õt,} és megharagudtál a te felkentedre.
40. Felbontottad a te szolgáddal {kötött} szövetséget, földre tiportad az õ koronáját.
41. Lerontottad az õ kõfalait mind, romokká tetted erõsségeit.
42. Zsákmányolták õt mind az úton járók, gyalázattá lõn az õ szomszédai elõtt.
43. Felmagasztaltad az õ szorongatóinak jobbját, és megvidámítottad minden ellenségét.
44. Még fegyverének élét is elvetted, és nem segítetted õt a harczban.
45. Eltörlötted az õ fényességét, és az õ királyi székét a földre vetetted.
46. Az õ ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatot borítottál reá. Szela.
47. Meddig rejtegeted még magad, oh Uram, szüntelen, {és} ég a te haragod, mint a tûz?
48. Emlékezzél meg rólam. mily {rövid} az élet. Mily semmire teremtetted te mind az embernek fiait.
49. Kicsoda oly erõs, hogy éljen és ne lásson halált {s} megszabadítsa magát a Seolnak kezébõl? Szela.
50. Hol van a te elõbbi kegyelmességed, Uram? Megesküdtél Dávidnak a te hûséges voltodra.
51. Emlékezzél meg Uram a te szolgáidnak gyalázatjokról. hogy sok népnek {gyalázatját} hordozom keblemben,
52. A melyekkel gyaláztak a te ellenségeid Uram, a melyekkel gyalázták a te felkentednek lépéseit.
53. Áldott legyen az Úr mindörökké. Ámen és Ámen.

Fejezet 90 ↟↟

1. ózesnek, az Isten emberének imádsága.
2. Uram, te voltál nékünk hajlékunk nemzedékrõl nemzedékre.
3. Minekelõtte hegyek lettek és föld és világ formáltaték, öröktõl fogva mindörökké te vagy Isten.
4. Te visszatéríted a halandót a porba, és ezt mondod. Térjetek vissza embernek fiai.
5. Mert ezer esztendõ annyi elõtted, mint a tegnapi nap, a mely elmúlt, és mint egy õrjárási idõ éjjel.
6. Elragadod õket, {olyanokká} lesznek, {mint az} álom, mint a fû, a mely reggel sarjad,
7. Reggel virágzik és sarjad, {és} estvére elhervad és megszárad.
8. Bizony megemésztetünk a te haragod által, és a te búsulásod miatt megromlunk.
9. Elédbe vetetted a mi álnokságainkat, titkos bûneinket a te orczádnak világa elé.
10. Bizony elmúlik minden mi napunk a te bosszúállásod miatt, megemésztjük a mi esztendeinket, mint a beszédet.
11. A mi esztendeinknek napjai hetven esztendõ, vagy ha feljebb, nyolczvan esztendõ, és nagyobb részök nyomorúság és fáradság, a mely gyorsan tovatünik, mintha repülnénk.
12. Ki tudhatja a te haragodnak erejét, és a te félelmetességed szerint való bosszúállásodat?
13. Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.
14. Térj vissza Uram. meddig késel? és könyörülj a te szolgáidon.
15. Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vígadjunk minden mi idõnkben.
16. Vidámíts meg minket a mi nyomorúságunk napjaihoz képest, az esztendõkhöz képest, a melyekben gonoszt láttunk.
17. Láttassék meg a te mûved a te szolgáidon, és a te dicsõséged azoknak fiain.
18. És legyen az Úrnak, a mi Istenünknek jó kedve mi rajtunk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá nékünk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá.

Fejezet 91 ↟↟

1. ki a Felségesnek rejtekében lakozik, a Mindenhatónak árnyékában nyugoszik az.
2. Azt mondom az Úrnak. Én oltalmam, váram, Istenem õ benne bízom.
3. Mert õ szabadít meg téged a madarásznak tõrébõl, a veszedelmes dögvésztõl.
4. Tollaival fedez be téged, és szárnyai alatt lészen oltalmad, paizs és pánczél az õ hûsége.
5. Nem félhetsz az éjszakai ijesztéstõl, a repülõ nyíltól nappal,
6. A dögvésztõl, a mely a homályban jár, a döghaláltól, a mely délben pusztít.
7. Elesnek mellõled ezeren, és jobb kezed felõl tízezeren, és hozzád nem is közelít.
8. Bizony szemeiddel nézed és meglátod a gonoszoknak megbüntetését.
9. Mert {azt mondtad} te. Az Úr az én oltalmam, a Felségest választottad a te hajlékoddá.
10. Nem illet téged a veszedelem, és csapás nem közelget a sátorodhoz,
11. Mert az õ angyalainak parancsolt felõled, hogy õrizzenek téged minden útadban.
12. Kézen hordoznak téged, hogy meg ne üssed lábadat a kõbe.
13. Oroszlánon és áspiskígyón jársz, megtaposod az oroszlánkölyköt és a sárkányt.
14. Mivelhogy ragaszkodik hozzám, megszabadítom õt, felmagasztalom õt, mert ismeri az én nevemet.
15. Segítségül hív engem, ezért meghallgatom õt, vele vagyok háborúságában. megmentem és megdicsõítem õt.
16. Hosszú élettel elégítem meg õt, és megmutatom néki az én szabadításomat.

Fejezet 92 ↟↟

1. soltár, ének szombat napra.
2. Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani a te nevednek, oh Felséges.
3. Hirdetni jó reggel a te kegyelmedet, és éjjelente a te hûséges voltodat.
4. Tíz húrú hegedûvel és lanttal, hárfán való zengedezéssel.
5. Mert megvidámítottál engem Uram a te cselekedeteddel, a te kezednek mûveiben örvendezem.
6. Mely nagyok Uram a te mûveid, igen mélységesek a te gondolataid.
7. A balgatag ember nem tudja, a bolond pedig nem érti meg ezt.
8. Hogy mikor felsarjaznak a gonoszok, mint a fû, és virágoznak mind a hamisság cselekedõk, mindörökké elveszszenek õk,
9. Te pedig Uram, magasságos vagy örökké.
10. Mert ímé, a te ellenségeid elvesznek, {és }elszélednek mind a hamisság cselekedõk.
11. De magasra növeszted az én szarvamat, mint az egyszarvúét, elárasztatom csillogó olajjal.
12. És legeltetem szememet az én ellenségeimen, és az ellenem támadó gonosztevõkön mulat majd a fülem.
13. Az igaz virágzik, mint a pálmafa, növekedik, mint a czédrus a Libánonon.
14. Plánták {õk} az Úrnak házában, a mi Istenünknek tornáczaiban virágzanak.
15. Még a vén korban is gyümölcsöznek, kövérek és zöldellõk lesznek,
16. Hogy hirdessék, hogy igazságos az Úr, az én kõsziklám, és hogy nincsen hamisság benne.

Fejezet 93 ↟↟

1. ralkodik az Úr, méltóságot öltözött fel, felöltözött az Úr. hatalmat övezett magára, megerõsítette a földet is, hogy meg ne induljon.
2. Állandó a te királyi széked eleitõl kezdve, öröktõl fogva vagy te.
3. A folyóvizek Uram, a folyóvizek zúgnak, a folyóvizek hullámokat hánynak,
4. A nagy vizek zúgásainál, a tengernek felséges morajlásánál felségesebb az Úr a magasságban.
5. A te bizonyságaid igen bizonyosak, a te házadat illeti Uram szentség, napok hosszáig.

Fejezet 94 ↟↟

1. ram, bosszúállásnak Istene. Bosszúállásnak Istene, jelenj meg.
2. Emelkedjél fel te, földnek birája, fizess meg a kevélyeknek.
3. A hitetlenek, Uram, meddig még, meddig örvendeznek még a hitetlenek?
4. Piszkolódnak, keményen szólnak, kérkednek mindnyájan a hamisság cselekedõi.
5. A te népedet Uram tapossák, és nyomorgatják a te örökségedet.
6. Az özvegyet és jövevényt megölik, az árvákat is fojtogatják.
7. És ezt mondják. Nem látja az Úr, és nem veszi észre a Jákób Istene.
8. Eszméljetek ti bolondok a nép között. És ti balgatagok, mikor tértek eszetekre?
9. A ki a fület plántálta, avagy nem hall-é? És a ki a szemet formálta, avagy nem lát-é?
10. A ki megfeddi a népeket, avagy nem fenyít-é meg? Õ, a ki az embert tudományra tanítja.
11. Az Úr tudja az embernek gondolatjait, hogy azok hiábavalók.
12. Boldog ember az, a kit te megfeddesz Uram, és a kit megtanítasz a te törvényedre,
13. Hogy nyugalmat adj annak a veszedelem napján, míg megásták a vermet a hitetlennek.
14. Bizony nem veti el az Úr az õ népét, és el nem hagyja az õ örökségét.
15. Mert igazságra fordul vissza az ítélet, és utána mennek mind az igazszívûek.
16. Kicsoda támad fel én mellettem a gonoszok ellen? Kicsoda áll mellém a hamisság cselekedõk ellen?
17. Ha az Úr nem lett volna segítségül nékem. már-már ott lakoznék lelkem a csendességben.
18. Mikor azt mondtam. Az én lábam eliszamodott. a te kegyelmed, Uram, megtámogatott engem.
19. Mikor megsokasodtak bennem az én aggódásaim. a te vígasztalásaid megvidámították az én lelkemet.
20. Van-é köze te hozzád a hamisság székének, a mely nyomorúságot szerez törvény színe alatt?
21. Egybegyülekeznek az igaznak lelke ellen, és elkárhoztatják az ártatlannak vérét.
22. De kõváram lõn én nékem az Úr, és az én Istenem az én oltalmamnak kõsziklája,
23. És visszafordítja reájok az õ álnokságukat, és az õ gonoszságukkal veszti el õket, elveszti õket az Úr, a mi Istenünk.

Fejezet 95 ↟↟

1. õjjetek el, örvendezzünk az Úrnak, vígadozzunk a mi szabadításunk kõsziklájának.
2. Menjünk elébe hálaadással, vígadozzunk néki zengedezésekkel.
3. Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenen felül.
4. A kinek kezében vannak a földnek mélységei, és a hegyeknek magasságai is az övéi.
5. A kié a tenger, és õ alkotta is azt, és a szárazföldet is az õ kezei formálták.
6. Jõjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le, essünk térdre az Úr elõtt, a mi alkotónk elõtt.
7. Mert õ a mi Istenünk, mi pedig az õ legelõjének népei és az õ kezének juhai vagyunk, vajha ma hallanátok az õ szavát.
8. Ne keményítsétek meg a ti szíveteket, mint Meribáhnál, mint Maszszáh napján a pusztában.
9. A hol megkisértettek engem a ti atyáitok, próbára tettek engem, jóllehet látták az én cselekedetemet.
10. Negyven esztendeig bosszankodtam {e} nemzetségen, és mondám. Tévelygõ szívû nép õk, és nem tudják õk az én útamat.
11. A kiknek megesküdtem haragomban. Nem mennek be az én nyugalmam {helyére.}

Fejezet 96 ↟↟

1. nekeljetek az Úrnak új éneket, énekelj az Úrnak te egész föld.
2. Énekeljetek az Úrnak, áldjátok az õ nevét, hirdessétek napról-napra az õ szabadítását.
3. Beszéljétek a népek között az õ dicsõségét, minden nemzet között az õ csodadolgait,
4. Mert nagy az Úr és igen dicséretes, rettenetes minden isten felett.
5. Mert a nemzeteknek minden istene bálvány, az Úr pedig egeket alkotott.
6. Ékesség és fenség van elõtte, tisztesség és méltóság az õ szent helyén.
7. Adjatok az Úrnak népeknek nemzetségei. adjatok az Úrnak dicsõséget és tisztességet.
8. Adjátok az Úrnak neve dicsõségét, hozzatok ajándékot és jõjjetek be az õ tornáczaiba.
9. Hajoljatok meg az Úr elõtt szent ékességben, rettegjen elõtte az egész föld.
10. Mondjátok a népek között. Az Úr uralkodik, megerõsítette a földet, hogy meg ne induljon, õ ítéli meg a népeket igazsággal.
11. Örüljenek az egek és örvendezzen a föld, harsogjon a tenger és minden benne való.
12. Viduljon a mezõ és minden, a mi rajta van, örvend akkor az erdõ minden fája is,
13. Az Úrnak orczája elõtt, mert eljön, mert eljön, hogy megítélje e földet. Megítéli majd a világot igazsággal, és a népeket az õ hûségével.

Fejezet 97 ↟↟

1. z Úr uralkodik, örüljön a föld, örvendezzenek a temérdek szigetek.
2. Felhõ és homályosság van körülte, igazság és jogosság az õ székének erõssége.
3. Tûz jár elõtte, és köröskörül elégeti az õ szorongatóit.
4. Megvilágosítják az õ villámai a világot, látja és megretteg a föld.
5. A hegyek, mint a viasz megolvadnak az Úr elõtt, az egész földnek Ura elõtt.
6. Az egek hirdetik az õ igazságát, és minden nép látja az õ dicsõségét.
7. Megszégyenülnek mind a faragott képek szolgái, a kik bálványokkal dicsekednek, meghajolnak elõtte mind az istenek.
8. Hallotta és örvendeze Sion, és örülének Júdának leányai a te ítéleteidnek Uram.
9. Mert te felséges vagy Uram az egész földön, és igen felmagasztaltattál minden isten felett.
10. A kik szeretitek az Urat, gyûlöljétek a gonoszt. Megõrzi õ az õ kegyeltjeinek lelkét, a gonoszok kezébõl megszabadítja õket.
11. Világosság támad fel az igazra, és az egyenesszívûekre öröm.
12. Örüljetek igazak az Úrban, és tiszteljétek az õ szentséges emlékezetét.

Fejezet 98 ↟↟

1. soltár. Énekeljetek az Úrnak új éneket, mert csodadolgokat cselekedett, megsegítette õt az õ jobbkeze és az õ szentséges karja.
2. Tudtul adta az Úr az õ szabadítását, a népek elõtt megjelentette az õ igazságát.
3. Megemlékezett az õ kegyelmérõl és Izráel házához való hûségérõl, látták a föld határai mind a mi Istenünknek szabadítását.
4. Vígan énekelj az Úrnak te egész föld, harsanjatok fel, örvendezzetek és zengedezzetek.
5. Zengedezzetek az Úrnak hárfával, hárfával és hangos énekléssel,
6. Trombitákkal és kürtzengéssel vígadozzatok a király, az Úr elõtt.
7. Harsogjon a tenger és minden benne való, a világ és a kik lakoznak benne.
8. A folyóvizek tapsoljanak, a hegyek együttesen örvendezzenek
9. Az Úr elõtt, mert eljön megítélni a földet, megítéli a világot igazsággal és a népeket méltányossággal.

Fejezet 99 ↟↟

1. z Úr uralkodik, reszkessenek a népek, Kérubokon ül, remegjen a föld.
2. Nagy az Úr a Sionon, és magasságos õ minden nép felett.
3. Tiszteljék a te nagy és rettenetes nevedet, - szent az.
4. És tisztesség a királynak, a ki szereti a jogosságot. Te megerõsítetted az egyenességet, jogosságot és igazságot szereztél Jákóbban.
5. Magasztaljátok az Urat, a mi Istenünket, és boruljatok le az õ lábainak zsámolya elé, szent õ.
6. Mózes és Áron az õ papjaival, és Sámuel az õ nevét segítségül hívókkal egybe, segítségül hívják vala az Urat, és meghallgatá õket.
7. Felhõ-oszlopban szólt vala hozzájok, megõrizték az õ bizonyságtételét és rendeletét, a melyet adott vala nékik.
8. Uram, mi Istenünk. Te meghallgattad õket, kegyelmes Isten voltál hozzájok, de bosszúálló az õ hiábavalóságaik miatt.
9. Magasztaljátok az Urat, a mi Istenünket, és boruljatok le az õ szent hegyén, mert szent az Úr, a mi Istenünk.

Fejezet 100 ↟↟

1. álaadó zsoltár.
2. Vígan énekelj az Úrnak te egész föld.
3. Szolgáljatok az Úrnak örvendezéssel, menjetek eléje vígassággal.
4. Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten, õ alkotott minket és nem magunk, az õ népe és az õ legelõinek juhai vagyunk.
5. Menjetek be az õ kapuin hálaadással, tornáczaiba dicséretekkel, adjatok hálákat néki, áldjátok az õ nevét.
6. Mert jó az Úr, örökkévaló az õ kegyelme, és nemzedékrõl nemzedékre való az õ hûsége.